Kisokos

A pajzsmirigyről általában 

A pajzsmirigy szervezetünk legnagyobb belső elválasztású (endokrin) mirigye, mely a nyaki terület első részén, az ádámcsutka alatt, a légcső előtt helyezkedik el. A mirigy jobb és bal lebenyét középen egy mirigyállományt tartalmazó szöveti híd köti össze. Normál esetben a pajzsmirigy nem látható és csak alig tapintható.

A pajzsmirigy olyan hormonokat termel, amelyek a szervezet anyagcseréjének a sebességét befolyásolják. Alapvetően a sejtek oxigénfelvételét segítik elő, ezáltal a táplálék fő elemeinek (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) sejtszintű hasznosítását szabályozzák.
A pajzsmirigy hormon előállításához a szervezetnek jódra van szüksége; melyet a bevitt táplálékból a pajzsmirigy gyűjt össze, majd pajzsmirigyhormonná alakítja. 

A pajzsmirigyhormonok elősegítik a szervezet fejlődését, a növekedést, valamint szerepet játszanak a testhőmérséklet szabályozásában is. Fokozzák az anyagcsere folyamatokat, és jelentős szerepük van a szellemi és idegrendszeri fejlődésében. Ebből következik, hogy a pajzsmirigy működésének károsodása rontja a testi és szellemi folyamatokat, míg a fokozott működése, felgyorsítja azokat.

Pajzsmirigy működési zavarról beszélünk a mirigy alu- vagy túlműködés esetén. Keletkezhet benne daganat, vagy károsíthatja gyulladás. Ez utóbbit okozhatják kórokozók, de autoimmun betegség részeként is felléphet.
 

2. A pajzsmirigy betegségei

A pajzsmirigy betegségei hazánkban népbetegségnek számítanak. A csökkent, vagy megnövekedett hormontermelés egyéb szervi panaszra utaló tüneteket okozhat, így előfordul, hogy hosszúidőt vesz igénybe a pontos diagnózis felállítása.
 

a. Pajzsmirigy túlműködés

A pajzsmirigy túlműködése a hipertireózis, amelynek egyik leggyakoribb formája a göbös golyva, a másik a Graves-Basedow kór.

Tünetei:
  • pajzsmirigy megnagyobbodása (strúma vagy golyva)
  • kidülledő szemek
  • hajhullás
  • hajritkulás
  • korai őszülés
  • vérnyomás emelkedése
  • szapora szívműködés
  • bőr és köröm problémák
  • vizes duzzanat a lábszáron
  • ingerültség, nyugtalanság
  • izomgyengeség
  • a menstruációs ciklus zavarai
  • meleg, nyirkos bőr
  • normál táplálkozás mellett fogyás

A göbös golyva
A göb a normális pajzsmirigy-állománytól eltérő tapintatú vagy a pajzsmirigy felszínéből kitüremkedő része. 
A pajzsmirigy göbök megjelenésének esélyét növelheti a jódhiány, bár a jóddal jól ellátott földrajzi területeken is előfordulhat. Kockázatot jelent még a dohányzás, és genetikai tényezők. Kialakulhatnak várandósság alatt, illetve megjelenésük a szülés utáni időszakban is jellemző. A legkisebbek néhány milliméteresek (ultrahanggal mutathatóak ki), a legnagyobbak jelentős pajzsmirigy megnagyobbodást okoznak.
Annak esélye, hogy egy nő szervezetében göb fejlődik ki, jóval 50% felett van. A göbös golyvák nagy részének nincsenek negatív hatásai sem az életminőségre, sem a várható élettartamra; ugyanakkor Magyarországon 2-3-szor annyi nőnél kell pajzsmirigy-műtétet végezni, mint a normális jódellátottságú országokban élők esetében. 

Hideg göbök
Az úgynevezett hideg göbök nem okoznak hormonális problémákat, sem pajzsmirigy túlműködésre utaló tüneteket, de kitapinthatóak. Amennyiben nagyobbak, okozhatnak nyelési nehézséget. Általában ártalmatlanok, de minimális valószínűséggel rosszindulatú daganattá alakulhatnak, ezért hideg göbök esetében is nagyon fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés. Amennyiben a beteget zavarják, műtéti úton eltávolíthatóak vagy rádiófrekvenciával kezelhetőek.

Meleg göbök
Pajzsmirigy túlműködés esetén a szervben úgynevezett meleg göbök találhatóak. 

A túlműködés kezelése lehet gyógyszeres, radioaktív jódterápiás, de ha ezek nem vezetnek javuláshoz, akkor a műtét vagy a Premier Med által kínált rádiófrekvenciás abláció lehet a hatékony megoldás.
 

b. Pajzsmirigy alulműködés

A pajzsmirigy alulműködése, a hipotireózis, melynek leggyakoribb oka a Hashimoto-tireoiditisz. Ez gyulladás és autoimmun folyamat. A betegség általában a pajzsmirigy fájdalmatlan megnagyobbodásával kezdődik. A mirigy ebben az esetben göbös tapintatú, de rugalmas, és nem érzékeny.

Tünetei:
  • hízás
  • hajhullás, testszőrzet elvesztése
  • bőrszárazság
  • fizikai és szellemi lelassulás
  • alacsony testhőmérséklet
 
A betegség okának megszüntetésére kezelés nem ismert. A folyamat végeredményeként csökkent pajzsmirigyműködés alakul ki, amit hormonpótlással kell kezelni.

A pajzsmirigy nem autoimmun gyulladása

A pajzsmirigy nem csak alul-és túlműködhet, de be is gyulladhat a fenti autoimmun folyamattól eltérő módon. Az akut gyulladás ugyanolyan tüneteket produkál, mint egy felső légúti betegség. Az enyhébb gyulladás szinte tünetmentes, és legtöbbször magától meggyógyul, viszont az esetek negyedénél krónikussá alakul.

A visszerességről általában

A visszeresség kialakulásának oka, a visszerekben levő billentyűk záródásának elégtelensége. Emiatt a vér visszaáramlik a végtagba, ami a vénák tágulásához, a végtag duzzanatához, éjszakai görcsökhöz, visszérgyulladáshoz vezethet. Későbbiekben a lábszár bőrén ekcémás, pigmentált bőrelváltozás, vagy lábszárfekély alakulhat ki. Legsúlyosabb szövődményként a mélyvénás trombózist  vagy utóbbi következtében, akár a halálos szövődményként jelentkező tüdőembóliát kell megemlíteni.
Alsó végtagjainkban 2 fő felületes vénatörzs van, Az egyik a belbokánál ered, és a lábszár majd a comb belső felszínén halad a bőr és az izmok közti térben a lágyékhajlatig, ahol a mélyvénás hálózathoz csatlakozik. A másik a külbokától a lábszár hátsó felszínén fut a térdhajlatig, ahol a térdhajlati mélyvénába ömlik. A műtét célja a károsodott visszerek elzárása. Ezáltal megakadályozzuk  a mélyvénák felől a vér kóros visszaáramlását, azaz megszüntetjük a betegség kiváltó okát, azaz a vénás pangást a végtagban. Sokkal gyakoribb a belbokától a lágyékhajlatig haladó visszér megbetegedése.

A fibroadenomáról általában

A fibroadenomák az emlő jóindulatú daganatai, duzzanatai, nem rákos, ártalmatlan, kötő-és mirigyszöveti képződmények.. Az elváltozás mérete néhány millimétertől több centiméterig terjedhet, tömött tapintású, jól körülhatárolt, rugalmas, fájdalmatlan. Azt, hogy valóban fibroadenomáról beszélünk,szövettani mintavétel és szöveti biopszia támaszthatja alá. 
A diagnózist követően féléves kontrollvizsgálat javasolt. Ez a tudat sok nőt zavar, így ők gyakran döntenek a fibroadenoma eltávolításáról. Az eltávolítást követően jellemzően nem újul ki a fibroadenoma.